Eltelt több mint 2 hónap mióta szakított velem, az érzéseim és gondolataim rengeteget változtak, millió dolgon átmentem ezekben a hetekben, nehézségek, értetlenség, stb. A fájdalom elmúlt, az üresség maradt. Azóta sem keresett, az utolsó SZIA óta semmi interakció sem volt közöttünk.. kibékült a volt barátnőjével és vele van azóta is.
Sajnálom a lányt, mert nem tudja, hogy igazából csak amiatt van vele, hogy ne legyen egyedül, hogy legyen kibe kapaszkodnia a nehéz napokon, hogy legyen kihez hazamenni esténként és ne egy üres magányos lakás várja otthon. Annyira elmondanám, szegény lánynak, hogy mi is történik igazából körülötte, mert nekem mindent érzését elmondta ezzel a lánnyal kapcsolatban az elmúlt 3 évben már csak a megszokás miatt volt vele..
Szegény lány pedig szerelmes, szeret egy olyan embert, aki közel sem érdemli meg a szeretetét. Aki nem fog neki adni sose többet, csak annyit amennyi éppen neki komfortos. Ez a fiú nem szeretne családot, elvette ettől a lánytól az anyaság lehetőségét, egy boldog család jövőjét. A lány meg csak elfogadja, mert szereti és inkább lemondott a saját javairól, csak hogy ez a nyomorult vele maradjon.
Szomorú szituáció, én ezt sosem fogadtam volna el. Pontosan ezért lettem lecserélve, mert én mindig küzdök saját magamért, én nem adom be a derekam senkinek.
Ez a lány úgyse hinne nekem, miért is tenné.
Innen is üzenem neki, hogy vigyázz, mert át vagy verve.. :(
Én pedig még mindig itt vagyok egyedül, és a kiláthatatlan szingliség maradt és állandóvá vált..
Ahogy Taylor énekli:
"Please, don't be in love with someone esle,
Please don't have somebody wainting on youu..'